What’s on
Mivel most épp esik az eső, gondoltam, egy kicsit összeírom az eddigi történéseket, mert különben úgy oblivionba vesznek, hogy soha nem tudom majd őket visszaszerezni 
Nézzük csak. Először is vége a félévnek, ami egy nagy jeeee – lenne, ha drága Lojkó lenne oly kedves és kijavítaná az esszéinket, mert már lassan tényleg vége a vizsgaidőszaknak és ajánlom, hogy ne kelljen emiatt nekem a TO-ra járkálnom. Ő szúrta el, oldja is meg.
Aztán a félév vége egyben azt is jelenti, hogy kezdődik nemsokára a következő, de az már nem itthon, hanem Londonban. Víííííí! Már készülnek a listáim, meg már kezdem csoportosítani a dolgokat egy sarokba. Amúgy azt néztem, hogy meglepő módon nem fogok sokkal több mindent vinni, mint amennyit Oroszo-ba vittem. Főleg azért is, mert oda rengeteg készkaját pakoltam be, amit ide nem fogok vinni. Szóval végül is csak elegendő ruha, meg az elektronikus kütyüim és orvosságok kellenek. A végén csak sikerül megoldani a globetrotter álmom, hogy csak egy hátizsákkal menjek mindenhova!
Na, és akkor áttérhetünk a koreai mániámra. Mindenki kérdezi, hogy honnan jött. Hát, ez jó kérdés, mert ugye mindig azt mondom, hogy a Silla sorozat meg a szépséges Bidam <3 miatt kaptam rá, de azért ez nem lehet az egyedüli ok, mert hát sokféle sorozatot néztem már és azok nem ragadtak meg ennyire, úgyhogy biztos döntő szerepet játszott benne Bidi, de sztem az is, hogy már ki voltam éhezve egy új nyelvre, meg egy új szenvedélyre. Igazából untam már az oroszt, mert annak soha nem tudott lekötni a kultúrája, az angol meg ugye adott volt, hogy az életem. Más kellett, és ez a keleti kultúra tényleg teljesen eltér a miénktől, és nagyon is szimpatikus nekem a gondolkodásuk, a filozófiájuk, az érzelmi visszafogottságuk (!! 
), de egyszerre a hihetetlen agressziójuk is. Mindent összevetve, nagyon vonzó az életük. És ugye a nyelv. A koreaival sztem hihetetlenül jól jártam, mert a 3 “nagy keleti” nyelv közül ennek a legkönnyebb elsajátítani az ABC-jét, és azért az sokat számít, hogy ha az ember már rögvest mindent el tud olvasni és le tud írni. Innentől kezdve pedig olyan, mint bármelyik másik nyelv. És nagyon nagyon szeretem!! Meg közben arra is rájöttem, hogy egyszerűen én csak különös írású nyelveket akarok innentől kezdve tanulni (kivéve a finnt és az írt 
). Talán az van benne, hogy olyan érzés ilyen nyelveket tanulni, mintha egy feltáratlan erdő mélyére ásnád magad – Te meg tudsz fejteni egy olyan írást, egy olyan nyelvet és vele együtt olyan gondolatokat, amikhez mások nem tudnak olyan könnyedén hozzáférni. És sztem emiatt tetszettek mindig is az ilyen nyelvek/írások (lásd: egyiptomi hieroglifás korszakom, rovásírás, orosz&fehérorosz és koreai). Meg még valami, ami miatt most még vérszomjasabban csaptam le a koreaira az, hogy az ember (legalábbis én) úgy gondolja, hogy ezzel közelebb kerülhet azokhoz az emberekhez és az ő életükhöz. A koreai nyelvvel úgy érzem én is részt veszek Sillában, a szavakkal magamba szívhatom a régi idők csatáit, a sok történelmi eseményt és a koreai emberek lelkületét. Nagyon csöpögősnek hangzik, de sztem ez hajt igazán, hogy minél gyorsabban, minél hamarabb elsajátítsak egy nyelvet.
Tehát a koreaim szerintem jól halad. 3-4 hónapja kezdtem kb. és már befejeztem egy beginner könyvet, a TTMIK 2. leveljét gyűröm, Osváth könyvében meg már egy oldalas szövegeket fordítok/olvasok, szóval büszke vagyok magamra! És a nyár még hosszú, szóval ki tudja, hova verekedem még magam addig!!
Tanítás: na, az nagyon megindult. De ez persze megint viszonyítás kérdése. Mert persze rengeteg tanítványom van a múlthoz képest, de most, hogy kiderült, London mennyibe fog kerülni, úgy tűnik, hogy még mindig nem elég. De nagyon örülök minden tanítványomnak, akiket taníthatok, mert pénzt is keresek, meg tapasztalatot is szerzek. Meg végül is nekik köszönhetem, hogy rátaláltam egy újabb ösvényre, aminek eredménye a Short and Simple English oldalam!
Ezen az oldalon teszem közzé az eddig megírt worksheetjeimet, amik sztem elég jól sikerültek és újrahasználhatók is. Azért is találtam ki ezt az oldalt, mert ha én ezeket úgyis “szakmányban” gyártom, akkor miért ne profitáljon belőle más is, és nekem csak külön dicséret, ha valaki átveszi tőlem ezeket és esetleg még mond is rá pár keresetlen szót. Persze ezzel is titkos tervem a világ meghódítása, de csak szép lassan és kimérten By the way, a twitter oldala: http://twitter.com/#!/shortsimpleen
Fotózni sajnos az utóbbi időben nagyon nem tudtam, mert semmire nem volt időm. Többek között a táncra se, amit nagyon sajnálok, de minden nap olyan hulla vagyok, hogy már csak az kéne, hogy 1 órát utazzak azért, hogy 1,5 órát ugráljak, majd megint 1 órát utazzak. Kizárt. Viszont táborba megyek, ahol úgysem fogok tudni a tánc elől menekülni, szóval akkor talán egy kicsit visszahozhatom magam a régi szintemre és följebb.
Hát, sztem ennyi in a nutshell. Ebből is látszik, milyen gyorsasággal kezd köddé válni minden, ami a múltban történt. De sztem nem is lehetettek azok olyan érdekesek. Mindenkinek minden jót!
